Ismét a koronavírus-járvány kitörése előtti szintre emelkedett hazánkban a szakemberhiány. Ha ma valaki építkezni szeretne vagy a lakását felújíttatni, mintegy 133 napot kell várnia a megfelelő szakemberre. Ez az időtartam 2020 júliusához képest két héttel nőtt, és szinte megegyezik a világjárvány tavaly márciusi kitörésének idején mért állapottal – áll a Mapei Kft. napokban közzétett, 4450 fő megkérdezésével készült országos kutatásában.   

A legalacsonyabb szakemberhiány Komárom-Esztergom megyére jellemző (110 nap), a legmagasabb pedig Hajdú-Bihar megyére (150 nap). Országosan a legkevesebbet ácsra kell várni, 94 napot, a legtöbbet pedig gépészre, 157 napot, illetve villanyszerelőre, 145 napot.

Szakemberek szerint az ideális várakozási idő 1-2 hónap lenne, ezzel szemben most a felkérés után átlagosan 133 nap múlva tudják elkezdeni a munkát az építési vállalkozók. A meghirdetett állami támogatásoknak (pl. 2021. január 1-től lakásfelújítási támogatással bővült az otthonteremtési program, az állam akár hárommillió forinttal, a költségek maximum 50 százalékáig hozzájárul a legalább egy gyermeket nevelő családok lakásfelújításához) köszönhetően várhatóan megnövekszik a ház- és lakásfelújítások, az épületbővítések és tetőtérbeépítések száma hazánkban, ami szintén növeli a szegmensben dolgozók leterheltségét.

Ez is hozzájárul ahhoz, hogy jelentősen, 16 százalékkal nőtt a generálkivitelezők vállalási ideje, jelenleg a pandémia előtti 97 nappal szemben 113 napot kell várni generálkivitelezőre. A legkritikusabb a helyzet Veszprém és Heves megyében, ott egyaránt 189 nap a várakozási idő. A felmérést végzők kíváncsiak voltak arra is, hogy milyen a hajlandóság az otthonfelújítási támogatás igénylésére. A válaszokból kiderül, hogy a felújítást tervezők 26 százaléka biztosan igénybe veszi az otthonfelújítási támogatást, 35 százalék nyilatkozott úgy, hogy talán, még nem döntötte el, de lehetségesnek tartja.

Az adatokból kitűnik, hogy a közép-magyarországi és a dunántúli megyékben többen szeretnének élni az otthonfelújítási támogatás igénybevételének lehetőségével, míg az észak-magyarországi és alföldi megyékben kevesebben. Az állami támogatást biztosan igénylők aránya Pest, Baranya, Zala és Győr-Moson-Sopron megyében a legmagasabb, egyaránt 30 százalék, míg Bács-Kiskun és Vas megyében (18 százalék) a legalacsonyabb a hajlandóság az igénybevételre.

Most valószínűleg olyanok is belekezdenek a felújítási munkákba, akik korábban nemigen építkeztek, ezért nincs tapasztalatuk sem az anyagok, a kivitelezők kiválasztásában, sem pedig abban, hogy pontosan és szakszerűen megfogalmazzák az elvárásaikat, az igényeiket. Azonban az a tendencia is látható, hogy a kivitelező vállalkozók között megnőtt azok száma, akik a közelmúltban kezdték szakmájuk gyakorlását, így nincsenek felkészülve egy-egy ilyen feladat minőségi elvégzésére. Éppen ezért már a munkálatok megkezdése előtt érdemes kellő figyelmet fordítani a jövőben felmerülő viták, nézeteltérések megelőzésére, és szerződésben rögzíteni a pontos elvárásokat, a határidőket.

Egy másik építési anyagokat forgalmazó kereskedelmi csoport szintén a közelmúltban végzett felmérése szerint az építőipari szakemberek 42%-a munkadíjemeléssel számol, ennek mértéke akár 10–14% körül is mozog majd, így ezt is érdemes betervezni a költségek kalkulációjakor. Ezért is kell tudatosan megválasztani az építőanyagokat, és célszerű előnyben részesíteni az energiahatékonyságot fokozó, illetve az innovatív, a felhasználás során kevesebb emberi munkaerőt igénylő termékeket (csökkentve ezzel is a szakemberhiányból adódó várakozási időt), hiszen ezek jelentős mértékben felgyorsíthatják és még kiszámíthatóbbá tehetik a kivitelezési folyamatot.

Szerző: K.T.

#pandemia #epitoipar #munkaero #szakemberhiany

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét