Háborús szintű stresszfaktorok

118

Napjainkban, ha listázzuk és összeadjuk az utóbbi időszak egyénre vetített össz-kihívásait, gyakorlatilag szinte a háborús fenyegetettség és kitettség stresszszintjén létezünk, nap mint nap. Professzor Doktor Wilhelm Mártával PTE TTK Sporttudományi és Testnevelési Intézet professzorával jártuk körbe a témát.

Éljük hétköznapi életünket, végezzük teendőinket, köztük a munkánkat, tesszük a dolgunkat legjobb tudásunk szerint. Természetesen, hiszen ez a legjobb mindenkinek, ezzel építjük leginkább magunkat és környezetünket, ez a lehető legjobb, amit tehetünk. Ilyenkor is. Érdemes azonban alaposabban megvizsgálni, és jobban a mélyére nézni, hogy a boldog békeidőkhöz képest hányféle kihívással szembesülünk, hány program fut „backupban”, hányféle manifeszt, vagy látens fenyegetettség-érzés feni ránk a fogát. Csak a miheztartás végett, mert a fizikumunkat és a munkavégző képességünket sem kíméli, akárcsak az idegrendszerünket.

A pandémiás fenyegetettség a jelen generációk zöme számára eddig sosem látott próbatételt jelentett. Reagálni egy helyzetre, ami annyi mindent veszélyeztet, és aminek a kezelését senki sem látta: több volt, mint sokkoló. A jelen kilátásai biztatóak, valamilyen szintű megnyugvással járnak, választ adtunk a súlyos sorskérdésre… Ezzel együtt vannak, akiket elveszítettünk, az egzisztenciális fenyegetettség több szinten kúszott be a rendszerbe, és azóta is ott figyel. Az emberek rettegtek, vagy máig rettegnek az életükért vagy szeretteik életéért. A puszta létezés is veszélybe került. Ha nem így, akkor úgy: olyan gazdasági hozadékai is vannak a változásnak ugyanis, ami rengeteg családot anyagilag is érzékenyen érint, az addig sokak számára biztonságosabbnak tűnő jövőbe vetett bizalom több szinten is billenékenyebb lábakon áll tehát.

Az egzisztenciális, fizikai fenyegetettség részét képezi a klímaváltozás okozta sokkoló jelenségsor is: kontinensünkön, a közelben apokaliptikus, aszezonális időjárási jelenségek pusztítanak, mintha egy rossz sci-fit látnánk valóra válni, és szélsőséges helyzetben valójában életeket is veszélyeztető jelenségről beszélhetünk. Ez sem kifejezetten megnyugtató. Gazdasági rendszerünk vérkeringésének akadozása is kemény próbatétel, és ne feledjük, hogy a katasztrófák nyomában a bolygó élelmiszertartalékainak megcsappanása is ott lohol: az egyébként is nehezen ellátható nyolcmilliárdnál is több éhes szájat mivel etetjük majd, ha egyre többször, egyre nagyobb területen veri el a termést a jég, vagy bánik el vele a szárazság és a perzselő nap.

A frontok a mi szervezetünkre is hatással vannak: a hidegfront általában markánsabban és gyorsabban fejti ki hatását szervezetünkre fizikai jellemzői okán, a melegfront lassabban érkezik, ugyanakkor látensen mindvégig fogható, a szervezetünk finom rendszere, receptorai érzékelik a rengeteg nagy anyagcsere változást úgy testileg, mint mentálisan. Az óriási légköri kilengések, a frontokat kísérő ellentétes irányú élettani változások próbára teszik még az egészséges szervezetet is.

Az eddigi életmódunk felborulása, az abba való visszarázkódás, vagy arra tett kísérletek, a társas kapcsolatok megszokott élhetőségének hiánya mind-mind olyan napi szintű terhelést jelentenek gyakorlatilag mindenkinek, globálisan és népességre kiterjedőn, ami, ha listázva összeszámoljuk a paralel futó kihívásokat, gyakorlatilag valóban nincs messze például egy háborús fenyegetettség stresszfaktoraitól sem.

Ezzel kell most számolnunk, így kell helytállnunk, ezt kell „kimaxolnunk”. Bizonyos körülmények javulnak majd reményeink szerint, hiszen ezen dolgozunk. Fontos, hogy tegyünk érte, mindannyian. A tőlünk telhető legjobbat. Mint ahogy az is, hogy ne veszítsük el a reményt. Homlokunk verítéke, befektetett munkánk meghozza majd a gyümölcsét. Van, amiben máris sokat fejlődtünk, és van, amiben még van hova. Ha hálával közelítjük meg az elért eredményeket és alázattal, tenni vágyással a megoldandó helyzeteket, azzal mindent megtettünk, amit lehet. A kihívásokat lehetőségként kezelni fél siker. Keressük meg minden helyzetben, hogyan profitálhatunk belőle, hogyan fordíthatjuk jó értelemben véve hasznunkra egyéni és globális szinten egyaránt.

Szerző: B.E.

#fenntarthatosag #pandemia #klimavaltozas #fenntarthatojollet

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét