Elég érettek-e a magyar családi vállalkozások a túlélésre?

76

„Az első generáció felépíti, a második fenntartja, a harmadik feléli” – tartja a hiedelem a családi vállalkozásokkal kapcsolatban. Statisztikák szerint a családi cégek többsége a második generációt sem éri meg. Ugyanakkor ők adják a GDP 65 százalékát, és átlag feletti megbízhatósággal rendelkeznek nemcsak a fogyasztók, hanem a dolgozóik körében is. Fontos lenne a sorsuk.

Magyarországon a családi vállalkozások létrejöttének aranykora a rendszerváltozás időszakához köthető. Az akkor aktív vállalkozók természetes öregedése így kihatással lehet a cég túlélésére is megfelelő utánpótlás híján. A családi cégek a magyar kkv-szektor 58%-át teszik ki egy a Budapest Gazdasági Egyetem által jegyzett kutatás szerint.

Annak ellenére, hogy számtalan kérdést vet fel ennek a szektornak a működése, a hazai gazdaságpolitika és a tudományos világ is csak az utóbbi években kezdett el kiemelten foglalkozni ezekkel a cégekkel.

A statisztikák alapján a családi vállalkozások 64 százaléka átlag feletti megbízhatósággal rendelkezik. Sikerük abban is tetten érhető, hogy közülük sokan nőtték ki magukat milliárdos nagyvállalatokká.

„Több oka van annak, hogy a vásárlók jobban bíznak a családi vállalkozásokban, mint a többiben. Kutatásaimban azt találtam, hogy a családi vállalkozások hosszú távra terveznek, hisz a család jóléte számít nekik, nem annyira a profit maximalizálása. A munkavállalók is jobban megbíznak a családi cégekben, mert egy idő után szinte családtagnak érzik magukat a munkahelyen.” – mondta Kövi-Varga Anna Róza közgazdász a Pécs TV Munka világa című műsorában.

Jelenleg 1285 olyan társas vállalkozás működik Magyarországon, amelynek tulajdonosi vagy cégjegyzésre jogosulti körében családi kapcsolatok azonosíthatók, és a vállalkozás 1 milliárd forint feletti nettó éves árbevétellel büszkélkedhet. 2020-ban még kevesebb mint 1100 ilyen vállalkozás működött az országban, tehát az éves növekedés 20 százalék közelében van.

Regionális kitekintésben is nagyon eltérő a családi cégek jelenléte. Budapesten az 1000 lakosra jutó családi cégek száma meghaladja a 10-et, de Pest és Baranya megyében is rendkívül magas az érték. Szabolcs-Szatmár-Bereg és Nógrád megyében viszont 4 alatt van az 1000 lakosra jutó családi cégek száma. „A munkavállalók csaknem fele dolgozik családi vállalkozásokban, és GDP 65%-át ezek a vállalkozások hozzák.”mondta a kutató.

Magyar történelmi sajátosság, hogy a magánvállalkozások jelentős részének története a rendszerváltás éveiben kezdődött. Ezen cégek alapítói évtizedek óta irányítják a családi vállalkozást, a generációváltás kérdése ezért aktuális, többezer családot érint. 18-20 év körül vannak azok a gyerekek ma, akiknek a jelenlegi vezetők átadnák a vállalkozást. Ők az új generáció. A generációs kérdések érdekesek – speciális vezetőváltás történik, amikor a felnőtté érett gyerek átveszi a vállalkozás irányítását.

„A most generációváltás előtt álló cégek közül sokan úgy jöttek létre, hogy a 90-es évek elején megszűntek az állami cégek, munkáltatók. A falvakban élők a megélhetés érdekében saját erőforrásból, kényszer hatására álltak saját lábukra, főleg a mezőgazdaság területén. Azokat az ötleteket vitték tovább, amik az állami szférából kikerült a privatizáció miatt, mert úgy gondolták, arra nincs szükség. A többségük a mai napig működik.” – hangzott el a műsorban. „A mezőgazdaság támogatása miatt a családi gazdaságok lettek eddig megnevezve, de fontos különválasztani ezt a családi vállalkozástól, hisz a kettő nem ugyanaz. Kutatók 90 meghatározást használnak a családi vállalkozások leírására, ez pedig országonként eltérő. Ez országon belül is eltérő jelentést hordoz. Én azt értem családi vállalkozás alatt, ahol a döntési és tulajdonosi jogok legalább 51%-a a család kezében van, céljuk a hosszú távú fennmaradás és a családi utódlás, és a tulajdonos alapítón kívül még legalább egy családtag dolgozik a vállalkozásban.” – mondta Kövi-Varga Anna Róza.

A modern hazai gazdaságban a családi cégkultúra még viszonylag fiatalnak számít. Napjainkban családok tízezrei kísérleteznek azzal, hogyan is lehetne szinkronba hozni a magán és vállalkozói életet, és a generációváltás problémával is csak mostanában találkoznak először cégek tömegei.

Mi lesz, ha nem lesz utánpótlás? Jó karrierút-e az ősök cégét átvenni? Hogyan egyeztethető össze a szeretet és a sikerorientáltság? Hogyan hat a családi élet a céges működésre, és a cég a magánéletre? Hogy tud megújulni egy tradíciókat őrző családi vállalkozás? Mi az innováció útja? Hogyan teljesíthető be az egyéni karriertörekvés, ha a pályakezdőként már az utódra vár a családi cég?

Fotó: Envato

#csaladivallalkozas #karrier #foglalkoztatas #generaciovaltas #foglalkoztatas

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét