Zaklatás a munkahelyen – ki és mi védi meg az áldozatokat?

235

Mindenkinek joga van erőszaktól és zaklatástól mentes munkahelyi környezethez – áll a Nemzetközi Munkaügyi Világszervezet nemzetközi egyezményében, mely idén lép életbe. A reformdokumentum rögzíti, hogy a munka világában tapasztalható erőszak és zaklatás megterheli az érintett személy pszichológiai, fizikai és szexuális egészségét, méltóságát, valamint családi és társadalmi környezetét. Ily módon pszichoszociális kockázatként kezeli, amit a munkáltatóknak fel kell tudni ismerni és meg kell tenni a szükséges és elvárható lépéseket.

A munkaviszonyból származó lényeges kötelezettség megszegésének minősül, ha valaki a munkatársaival való együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget. Ide tartozik az egymás iránti kölcsönös tisztelet, az emberi méltóság tiszteletben tartása. Tehát, a zaklató magatartás tanúsítójával szemben munkáltatóként megvan a lehetőség ilyen erőskézzel is fellépni. Még akkor is megvan ez a lehetőség, ha munkaviszonyon kívüli magatartás lehetetleníti el a munkaviszony fenntartását.

„A szexuális zaklatásról keveset beszélünk, talán nem is annyira egyértelmű sokaknak, hogy ez emberi jogi sérelem, hisz emberi méltóságot sért; a diszkrimináció egyik fajtája, méghozzá nemi alapú megkülönböztetés. A megalázó, megszégyenítő, ellenséges munkahelyi környezet a nemiséggel, szexualitással függ össze.” – mondta Dr. Sebestyén Andrea jogász a Pécs Tv Munka Világa című műsorában.

Egy nemzetközi felmérés szerint hazánkban kétharmados többség emelne szót családi, baráti körben a szexista hozzászólások ellen; a válaszadók szerint bár munkahelyeken is lehet helye érzelmeknek, a közeledés sosem lehet tolakodó, a másik fél számára sértő; szinte teljes az elutasítás a szexuális tartalmak megosztásával, tovább küldésével.

„Az egészséges munkahelyi környezet megóvása érdekében fontos tisztázni, mik az adott munkahely belső szabályai diszkrimináció, illetve szexuális vagy egyéb tárgyú zaklatás esetén. Egy leírt eljárásrend iránymutatóul szolgál, és hivatkozási pont lehet kritikus esetekben.” – hívta fel a figyelmet a műsorban Dr. Sebestyén Andrea.

2021-től egy EU-s irányelv értelmében olyan szabályok lépnek életbe, amelyek tovább erősítik ezen rendszerek elterjedését. A tapasztalatok azt mutatják, hogy egy jól működő visszaélés bejelentési rendszer esetén gyorsabban derül ki például a munkahelyi zaklatás, a cégen belüli lopás, nyilvántartások, dokumentációk kétes kezelése, de akár a saját vállalkozás indítása a munkáltató ügyfeleinek elcsábítására.

Az irányelvet a tagállamoknak – így Magyarországnak is – 2021. december 17-ig kell átültetniük a magyar jogszabályokba. A kötelező visszaélés bejelentési rendszer a magánszektorban is megjelenik majd, ahol jelenleg az ilyen rendszerek kiépítése csak lehetőség. Így, kötelező lesz azon szervezeteknél, akik ötvennél több munkavállalót foglalkoztatnak.

Mi minősül szexizmusnak és mi zaklatásnak? Hol kezdődik és meddig tart a cégvezetők és HR-esek kompetenciája és felelőssége, ha találkoznak a jelenséggel? Mit tehet a munkáltató a zaklatóval szemben? És mit tehet a munkavállaló önmaga védelme érdekében?

#munkajog #zaklatas #diszkriminacio #szankcio

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét