A koronavírus járvány kirobbanása óta több nemzetközi felmérés készült azzal kapcsolatban, hogy a vírus által előidézett helyzet miként hat a munkavállalók mentális egészségére. Magyarországon az év elején készült el egy olyan felmérés, ami kifejezetten a munkavállalókra, a munka világára koncentrálna.

A pszichoszociális kockázatok felmérésével és kezelésével foglalkozó WORRI 2021 év elején végezte el a kutatást, amelyben arra voltak kíváncsiak, hogy a magyar munkavállalók testi és lelki egészsége miként alakul a koronavírus járvány következtében. A kérdőíves felmérésben több, mint 200 fő vett részt, a kitöltők többsége szellemi, irodai munkát végzett. A felmérésben vegyesen szerepeltek a különböző korosztályok, ágazatok tagjai, és a munkavégzés helyszíne szempontjából is változatos mintát sikerült gyűjteniük.

A kérdőívről

A kérdőívben több kérdés szerepelt, ami a lelki és testi egészségre vonatkozott. Az ezekre a kérdésekre adott válaszok azt mutatták, hogy a kitöltők mintegy harmada, negyede mutat lelki és/vagy testi tüneteket, amelyek közül a leggyakoribb a nyugtalanság és az ok nélküli fáradtság. A válaszadók nagyjából harmada mondta azt, hogy szükség lenne valamilyen professzionális segítségre annak érdekében, hogy fel tudja dolgozni a koronavírus járvány okozta lelki nehézségeket.

A felmérés vázát 27 olyan kérdés alkotta, amelyek a válaszadó munkahelyére vonatkoztak. Ezeket a kérdéseket négy nagyobb csoportba lehetett besorolni.

Az első csoportba a munkával kapcsolatos pozitív érzések, célok, motiváció tartoztak: mennyire látta úgy a kitöltő, hogy van értelme a munkájának, hogy képes megoldani a feladatait, hogy fenn tudja tartani a motivációját és így tovább.

A második csoportba a szervezeti és vezetői támogatásra vonatkozó kérdések tartoztak: mennyire látta úgy a kitöltő, hogy kapott segítséget, támogatást tágabban a szervezettől, amelyben dolgozik, és szűkebben a közvetlen vezetőjétől?

A harmadik csoportba a munka-magánélet egyensúlyra vonatkozó kérdések tartoztak: mennyire látta úgy a kitöltő, hogy képes volt ebben az időszakban fenntartani a munka-magánélet egyensúlyát, hogy képes volt időben befejezi a feladatait, és képes volt a munkája elvégzése után kikapcsolódni?

A negyedik csoportba a pozitív munkatársi kapcsolatok tartoztak: mennyire látta úgy a kitöltő, hogy a feladatok túl is sikerült megőriznie a munkatársaival való kapcsolatait?

Az eredmények szerint a kitöltők majdnem fele (45%-a) nem volt igazán elégedett a szervezettől és a közvetlen vezetőtől érkező támogatással. A kitöltők mintegy harmada nem tudott pozitív érzéseket, célokat megélni a munkájával kapcsolatban, és ugyanennyi embernek okozott gondot a munka-magánélet egyensúly fenntartása is.

Eredmények

A kutatás legfontosabb eredménye, hogy ezek a munkahelyi szempontok jelentős hatást gyakoroltak a kitöltők testi és lelki egészségére. Ebből is kiemelhető a pozitív érzések, célok és a munka-magánélet egyensúly megléte: azok a munkavállalók voltak rosszul, akik nem tudtak a munkájukhoz pozitív célokat és érzéseket kapcsolni, és akiknek felborult a munka-magánélet egyensúlya.

Elemezték azt is, hogy a felvett demográfiai adatoknak (nem, életkor, munkavégzés jellege és helyszíne, szervezet jellege, ágazat) van-e kapcsolata a testi és lelki tünetekkel. A kutatás szerint a legtöbb lelki és testi tünetet a fiatalabbak (18-29 évesek, 30-39 évesek) mutatják, és főleg azok, akik teljes mértékben otthonról dolgoznak. A nők általában több tünetet mutatnak, mint a férfiak. Ezek a csoportok igénylik egyúttal a legtöbb segítséget.

A válaszadók közül nagyon sokan nem voltak elégedettek a szervezet és/vagy a közvetlen vezetőjük lépéseivel, intézkedéseivel. A válaszadók 45%-a fejezte ki elégedetlenségét ebben a szempontban. Viszonylag sokan (kb. a válaszadók harmada) jelzett nehézséget azzal kapcsolatban, hogy fenntartsa a motivációját, a pozitív érzéseit a munkájával kapcsolatban, és a munka-magánélet egyensúlyát. A munkatársi kapcsolatok kevésbé sérültek ebben az időszakban, itt „csak” a válaszadók kb. ötöde mondta azt, hogy feszültség, problémák vannak közte és a munkatársai között.

A legerősebb összefüggések: A pozitív célok, értelmesség megtalálása véd meg a legjobban a lelki és testi tünetektől! A pozitív célok mellett a legfontosabb a munka-magánélet egyensúlyának a fenntartása volt.

Ez ráerősít arra, amit korábbi kutatásokból már sejteni lehet: a lelki egészség szempontjából az egyik leginkább veszélyeztetett csoport az otthoni izolációban lévő irodai dolgozó fiatalok.

 Szakértő: Dr. Szabó Zsolt Péter, munka- és szervezetpszichológus, Worri

#munkaegeszseg #felmeres #koronavirus #lelkiegeszseg

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét